A kókuszolaj (használjuk még a kókuszvaj, kókuszzsír kifejezést is) egy olyan növényi olaj, mely a kókuszpálma magjának szárított beléből (ez a kopra) készül. Az olajat többféleképpen lehet elkészíteni, így több típusát különítjük el e terméknek – vegyük most ezeket sorra:
Szűz kókuszolaj
Szűznek nevezzük a kókuszolajnak azt a típusát, mely nem esett át az úgynevezett RDB folyamaton (ez jelenti a finomítást, színtelenítést, szagtalanítás) és nem is hidrogenizálták, viszont hőkezelésen esett át. Ezt a típust mechanikus úton, préseléssel állítják elő. Illata nagyon kellemes és a kókusz aromáját is lehet érezni rajta, hiszen laurinsav-tartalma igen magas (43,2%) Az olajat 55 Celsius fokon nyerik ki a friss kókuszhúsból, hiszen ezen a hőmérsékleten a leggazdaságosabb és leghatékonyabb az előállítása, mivel a kókuszzsír olvadáspontja igen alacsony, mindössze 24,5 Celsius fok.
Hidegen sajtolt kókuszolaj
Sokszor a szűz olajat és a hidegen sajtolt olajat szinonimaként használják, de ez nem helyes, hiszen egy lényeges különbség van a két típus között: míg a szűz kókuszolajat hőkezeléssel állítják elő, addig a hidegen sajtolt változat hőkezelésen sem ment keresztül. Ezáltal ez a fajta lesz a kókuszolaj legtisztább formája, hiszen egyedül ez tartalmazza a kókuszdió összes pozitív tulajdonságát és még a szerkezete sem módosult. A hidegen sajtolt olaj áttetsző és íze, illata szintén emlékeztet a kókuszéra.
Finomított kókuszolaj
A finomított kókuszolaj előállítási folyamata a leghosszabb, hiszen a koprából készült, hidegen sajtolt kókuszolajat először magas hőmérsékleten kezelik, majd több fázison végig megy, mire az áruházak polcaira kerül: finomítják, színtelenítik és szagtalanítják. Így elveszti erős aromáját, ennek következtében pedig már kiválóan alkalmas sütéshez és főzéshez, hiszen így nem kap az ételünk semmilyen plusz ízt illetve szagot. Azonban a finomítás során a kókuszolaj nemcsak ízét és színét veszti el, de értékes vitaminokat és aminosavakat is elvonnak belőle